|
 |
|
|
| ... bizalmát. Saul király letért arról az Útról, melyre Isten állította. Az Úr parancsára a próféta felkente helyette Dávidot, akinek menekülnie kellett haragvó királya elől. Egy alkalommal egy barlangban bujkált katonáival Dávid, és a király egyedül ebbe a barlangba vonult vissza, hogy könnyítsen magán. Dávid egyik katonája meg akarta ölni a nép kegyéből kiesett vezetőt, de Dávid lei... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... vagy a görög Zephürosz). A magyar néphitben csak igen kevés adatot találunk idevonatkozóan. Ilyen mégis a SZÉLANYA, akit öregasszony alakjában képzeltek el; a szeleket őrzi, kiengedi egy barlangból. A népmesékben a világfa ágai között tanyázik. "Időjárásdémonnak" tekinti újabban a kutatás a SÁRKÁNY alakját, amely a népmeséknek és a hiedelemmondáknak gyakori szereplője, mint a hős ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... bizalmát. Saul király letért arról az Útról, melyre Isten állította. Az Úr parancsára a próféta felkente helyette Dávidot, akinek menekülnie kellett haragvó királya elől. Egy alkalommal egy barlangban bujkált katonáival Dávid, és a király egyedül ebbe a barlangba vonult vissza, hogy könnyítsen magán. Dávid egyik katonája meg akarta ölni a nép kegyéből kiesett vezetőt, de Dávid lei... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... virányon zöldebb szín tenyészett;
Illatosbbá lőn a völgyi róna,
Gyönggyel ékes a virág bimbója.
A patakvíz kristállyá szürődék,
Lombos erdő barlanggá szövődék,
Aranyozva lettek a vad sziklák
S forrás helyett könnyeiket sírták.
A hegy orma, a folyamnak medre
Szellemekkel lőn megnépesedve,
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Leonardo da Vinci - önarckép
Született: 1452. április 15. Anchiano (ma Vinci külvárosa), Itália
Meghalt: 1519. május 2.(67 évesen) Amboise, Franciaország
Leonardo di ser Piero da Vinci (1452. április 15. - 1519. május 2.) olasz származású polihisztor, tudós, matematikus... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... legérdekesebb ős temetkezőhelyet, még a történelem előtti korszakból, amely temetkezési helyen együtt találtatott meg az emberi csontvázakkal az ősvilág kihalt állatainak a csontjai is, így a barlangi medvének, hiénának, oroszlánnak, mammutnak, rinocérosznak a csontja, ez bizonyítja, hogy az ember egy korban élt ezekkel az állatokkal...
Misi csodálkozva nézett rá, már b... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... (holt-tengeri) kéziratok az i. e. 1. és i. sz. 1. századból származnak. Így egy évez-reddel idősebbek, mint a 10. századból való legrégibb maszoréta kéziratok... Mára a holt-tengeri barlangokból előkerült teljes ószövetségi könyvek és kézirattöredékek szövege vált elérhetővé számunkra... egy évezreddel korábbi időből, mint a maszoréta kéziratok keletkezési ideje... Így... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... vagy a görög Zephürosz). A magyar néphitben csak igen kevés adatot találunk idevonatkozóan. Ilyen mégis a SZÉLANYA, akit öregasszony alakjában képzeltek el; a szeleket őrzi, kiengedi egy barlangból. A népmesékben a világfa ágai között tanyázik. "Időjárásdémonnak" tekinti újabban a kutatás a SÁRKÁNY alakját, amely a népmeséknek és a hiedelemmondáknak gyakori szereplője, mint a hős ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A MAGYAR BARLANGKUTATÁS TÖRTÉNETE
(részlet 1.)
A barlangok és az emberek kapcsolata rendkívül sokrétű és mindig változó volt. A barlangok nagy része már kialakult, mire az ősember vagy elődei megjelentek a Földön, s kapcsolatba kerültek a sajátos föld alatti világgal, a sötéttel, a misztikussal és a védelmet nyújtóval.
Az ősember és az értelmes ember kor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az aggteleki Baradla-Domica-barlangrendszer 1.
Az Aggteleki-cseppkőbarlang, vagy ahogyan a vidék népe nevezi: a Baradla-barlang Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere. Járatainak eddig feltérképezett hosszúsága ugyan ,,csak" 25 km, s így a barlangok hivatalos hosszúsági ranglistáján ma már több külföldi barlang is megelőzi, rendkívü... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szabadság-barlang
Majdnem cseppkő
1954. december 11-én a napi sajtóban néhány sor tájékoztatta az olvasókat, hogy új cseppkőbarlangot fedezett fel Égerszög község határában az Élelmiszeripari Minisztérium barlangkutató csoportja. A barlangrendsze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kossuth-barlang
Jósvafő környékének negyedik legnagyobb barlangja a Tohonya-forrás felszín alatti vizes járata, az egy kilométer hosszúságú Kossuth-barlang.
Jósvafőtől északra fakad, a Tohonya- és a Szelce-völgy elágazásának közelében az a bővizű forrás, amelyet időnként Malom-, máskor Névtelen- vagy Nagy-Tohonya-forrásként emlegetnek. Régóta tudott, hogy viz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
István-lápai-barlang
Hol van Magyarország legmélyebb barlangja? A Vecsem-bükki-zsomboly vagy az István-lápai-barlang a legmélyebb? E sorok írásakor (1981-ben) papíron ugyan eldöntött, de a valóságban élesen felvetődő kérdés. Mindössze 3-4 m különbséget mutattak ki a térképek az István-lápai-barlang rovására, így jelenleg 239,8 m-rel a második. Kérdéses, hogy újabb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Létrási Vizes-barlang
Napjaink bükki tanbarlangja, legjobban vizsgált üregrendszere a mintegy 2200 m hosszú és 85 m mélységű létrási Vizes-barlang, vagy röviden csak a ,,Vizes". Nevét méltán viseli, hiszen a bükki Nagy-fennsík legkeletibb részének, a Létrás-tetőnek egyik időszakos vízfolyását nyeli el. Eredeti bejáratai kisebb sziklafal oldalában nyílna... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Borókás-töbrök mély barlangjai
A Borókás-töbrök mintegy 3 km2-nyi felülete a Szinva-völgy legjelentősebb vízgyűjtő és -utánpótlás területe. A fennsík nyugati peremén, a Létrás-tető és az István-lápa között helyezkedik el. A fennsíki mészkővonulat kelet-nyugati csapással húzódik ide a Bükk hegység központi részéről, egészen a Szinva völgyéig. A mészkő uralkodó ré... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bolhási-víznyelőbarlang
Az 1970-es évek végén Budapestről Miskolcra tartó hétvégi vonatokon gyakran hangzott el a ,,Bolhás" név, amely nem az utazás körülményeire, hanem a legújabb barlangkutató búcsúhelyre, a bükki Bolhási-víznyelőbarlangra vonatkozott.
A Létrás-tető és a Jávor-kút közötti víznyelőkkel és berogyásokkal tarkított területen 654 m ts... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hajnóczy-barlang
Az odor-vári Hajnóczy-barlangot olyan alföldi gyerekek fedezték fel, akik azelőtt talán még barlangot sem láttak. A tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium tanulói ugyanis évek óta tábort vertek az Odor-vár tövében, s ismerkedtek a környék növény- és állatvilágával, régészkedtek, forrásokat figyeltek, s ellátogattak a hegy oldalában nyíló, már régóta ism... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egyetlen hazai ábrázolásunk Székesfehérvár görögkeleti szerb templomának XVIII. századi freskója.
Szent Alvóink szír eredetű legendájuk szerint Efezusban éltek, Decius császár idejében barlangba falazták őket.
Kétszáz év múlva feltámadtak, és az eretnekeknek hirdették a test föltámadását.
Sírjukhoz egészen a török terjeszkedésig nyugati zarándoklatok indultak Efez... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A lillafüredi Forrás-mésztufabarlang
,,S hogy semmi ne hiányozzék, a természet barlangot is helyezett a völgybe, még pedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebbe nem fáklyákkal, hanem csak gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb, ez pótolja némileg a nagyszerűségét" - írta 1847. július 8-án Pet... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vár-tetői-barlang
Kadič Ottokár 1952-ben hatalmas kéziratos munkájában még csak annyit tudott írni e barlangról, hogy: ,,A Fényes-kői-zsomboly Diósgyőr nagyközség határában, a Fényeskő-völgy déli végében található. Ezt 1931. évben Sebős Károly mászta be, s megállapította, hogy az eddig elért 46 m mélységben ez a zsomboly teljesen összeszűkül. Egyes részeit sz... |
|
|
|
|
|
